Ammónia paraziták
A kóros elváltozások az alábbiak lehetnek: alakbeli gerinctorzulás, has méretének növekedése, soványság, szemkidülledés, uszonyok töröttsége, pikkelyborzolódás színbeli bőr kipirosodása, halványulása, térképszerű rajzolat, fejtájék kivörösödése, szemlencse ammónia paraziták halvány vagy szokatlanul élénkvörös kopoltyúk sérülések fekélyek a bőrben, rendellenes uszony- és bőrképletek, paraziták és kártételük a bőr felszínén testüreg rendellenességek folyadék a hasüregben, felfúvódott bél, férgek a hasüregben úszóhólyag rendellenességek viselkedési rendellenességek kényszermozgások.
A halbetegségek okozói lehetnek fertőzések vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és környezet okozta bántalmak oxigénhiány ammónia paraziták belső mérgezések. A betegségek okozóit, tüneteit és kezeléseit a 6. Ismeretlen kóroktanú betegségek Kopoltyú nekrózis Kellően nem tisztázott kóroktanú betegség, ami valószínűleg többféle kórok következtében is kialakulhat.
Ammónia szökőkút - kémia
Főleg pontyállományokban jelentkezik. A beteg halak kopoltyúja megduzzad, szerkezete elmosódottá válik, rajta nagy mennyiségű nyálka található, egyes lemezek szürkésfehérek, mások a pangó vér miatt élénkvörösök. A lemezvégek letöredezése miatt a kopoltyú szakadozottá válik.
A betegséget sokan a vízben lévő magas szabad ammóniatartalom következtében kialakult autó-intoxikációnak vélik, mások feltételezik, hogy egy ammónia-mérgezés és a nyomában fellépő columnaris okozója a Flexibacter columnaris nevű baktérium betegség együttese. A beteg halak nyugtalanok, ammónia paraziták befolyók környékére csoportosulnak, némelyek pörgő mozgásban is megnyilvánuló idegrendszeri tünetekben elhullnak.
A betegség természetes vizekben csak frissen telepített halakon észlelhető. Téli bőrelváltozás Újabban gyakori, elsősorban néhány éves pontyokon megjelenő betegség, amely a teleltetés alatt jelentkezik.
A beteg halak hátán és úszóin, eleinte tejüveg színű nyálkafelrakódás észlelhető, ami alatt a bőr pigmentáltsága megváltozik. A továbbiakban csökken a nyálkaképzés, a bőr térképszerűen tarkává és szárazzá válik. A beteg halak bőréről vett kaparékban, és szövettani metszetben egy egysejtűre emlékeztető, ismeretlen rendszertani helyű, mm méretű organizmus fedezhető fel, ami gyökérszerű fonadékkal rögzül a sejtekhez.
A gyógykezelés technológiája nincs kidolgozva.
A halak túlságosan hideg vízben való tartásának elkerülése, és a környezeti tényezők javítása segíthet a ammónia paraziták kialakulásának elkerülésében. A betegség természetes vizekből nem ismert.
Mind a parazita élősködés, mind a parazita együttélés lényege a táplálékszerzés és a fajfenntartás biztosítása. A tényleges parazitizmus és az együttélés között sokszor nem élesek a határok, előfordul, hogy esetenként valódi parazitaként léphet elő, az egyébként szimbiózisban élő egyik ammónia paraziták. Abban az esetben azonban, ha pl. A parazita - élősködés több formája ismeretes: -Valódi parazitizmus: ekkor a gazdaszervezet mindig károsodik, mert a parazita a szervezet sejtjeiből, szöveteiből fogyaszt, ill. Azokat a parazitákat, amelyek a gazdaszervezetben élősködnek, endo- parazitáknak belső- paraziták nevezzük, amelyek pedig a gazdaszervezet felszínén élősködnek azok az ekto- paraziták külső- paraziták.