Parazita baktériumok, Kertészeti növénykórtan | Digitális Tankönyvtár
Az orvosi mikrobiológia határozott fokozati különbséget tesz az parazita baktériumok parazita és kórokozó patogén fajok között, tehát lehet parazita egy mikroorganizmus, de nem vált ki kóros elváltozást.
A növényvilág sokszínuségét bizonyítja, hogy a baktériumok, vírusok parazita baktériumok a gombák között is találunk növényi parazitákat pantogéneket. Legnagyobb jelentoségük a gombáknak van, tekintve változatos fejlodésüket és számukat.
Andrási Katalin, dr. Kádár Ferenc, dr.
Kevésbé jelentosek a baktériumok és a vírusok. A vírusos növényi megbetegedések száma nagyobb, mint a bakteriális megbetegedéseké.
A parazita baktériumok megbetegedéseket a kiváltott hatás szempontjából négy csoportra osztjuk fel: Nedves rothadás Tumoros parazita baktériumok Lokális léziók, foltosság Nedves rothadás következtében a kiváltó baktériumok extracelluláris enzimjeikkel kioldják parazita baktériumok megtámadott növény sejtjeit összetartó pektinállományt, ennek következtében szeparált növényi parazita baktériumok keletkezik.
A felbomló sejtekben megtelepednek a szaprofita baktériumok és gombák is. A fehérjebomlással ammónia szabadul fel, mely a még éppen maradt szomszédos sejteket tovább károsítja.
Agro-ökológia | Digitális Tankönyvtár
A rothadó növényt jellemzi a kellemetlen szag. A szag azonban nem a kórfolyamatot kiváltó tevékenység követeztében jön létre.
Ezt úgy derítették ki, hogy a kórfolyamatot kiváltó baktériumokkal izoláltan fertoztek, és ekkor a szag nem volt észlelheto. A szag másodlagos fertozésbol ered, azonban mivel a természetben nincsen izolált állapot, így hozzá tartozik a kórfolyamathoz.
Kertészeti növénykórtan
A vezeto edénynyalábok megbetegedése úgy következik be, hogy bizonyos kórokozó baktériumfajok behatolnak, ott elszaporodnak, és a szaporodásuk következtében elzárják a nedvkeringést. A megtámadott növény nedvkeringésének elzárása a növény kipusztulásához vezet.
- Milyen helminták keringnek az egész testben
- Toxoplazmózis és agresszivitás Ma már köztudott, hogy a mikrobák nemcsak kártékonyak lehetnek, de rengeteg hasznos fajuk van, amelyek közül rengeteg szimbionta a humán mikrobiom.
A növény merisztéma-szövetébe behatolt baktériumok tumoros megbetegedést okoznak. Sejtnövekedési anyagot termelnek, aminek hatására képzodik a daganatos vagy tumoros elváltozás.
Az elváltozás mérete a növény fogékonyságától illetve a kórokozóktól függ.
Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a növényi illetve állati tumor között van-e bármiféle kapcsolat, azonban az állati, emberi tumor létrejöttét sokkal bonyolultabb körülmények eredményezik. A növényen a baktérium behatolási helyén bizonyos lokális lézió, foltosság alakul ki, pl. A bakteriális és vírusos növényi parazita baktériumok a leggyakrabban a rovarok tehetok felelossé.
Kertészeti növénykórtan | Digitális Tankönyvtár
Általában mechanikailag terjesztik a fertozo baktériumot és vírust azáltal, hogy rágószerveikkel roncsolják a növényt. Épp növények is fertozodhetnek, a talajvíz által. A talajban lévo fertozött víz a növény gyökerein szívódik fel. A víz mellett egy másik gyakori hordozó a parazita baktériumok, amely foleg bakteriális fertozések terjesztésében jelentos, vírusok terjesztojeként kevésbé gyakori.
Baktériumok
A vírusok akár a pollennel is terjedhetnek. A növény megroncsolt felületén megjelenhetnek gombás fertozések. A gombás megbetegedések elofordulásának lehetosége a növény legyengülésével, elöregedésével egyenes arányban megnövekedhetnek.
A parazita jellegu gombák sok esetben az egészséges növényt támadják meg. A támadás a sztómán, epidermiszen, virágzaton, és gyökérzeten egyaránt eloforduló, gyakori jelenség.
Két fo típust különböztethetünk meg: ekto- és endoparazitákat. A két fo típus között sok átmenetet ismerünk.
- Nemzetségek Agrobacterium A nemzetségbe tartozó fajok rövid pálcika alakúak, Gram-negatívak.
- Anton van Leeuwenhoekmikroszkópja segítségével először figyelt meg baktériumot Az első baktériumokat Anton van Leeuwenhoek [8] holland természettudós pillantotta meg -ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban.
A lisztharmat-félék tipikus endoparaziták, melyek a növényeken élnek és a kutikulán keresztül bocsátják be a növénybe a hausztóriumaikat. Az endoparaziták a növények itercellurális járataiban élnek, és innen bocsátják hausztóriumaikat a sejtekbe.
A paraziták parazitái
Az élosködo gombák legnagyobb része endoparazita. A gombák parazitizmusának két szélsoséges fokozatát ismerjük. Megkülönböztetünk alkalmi parazitákat, valamint a szigorú, vagy obligát élosködoket. Pleofág parazitának nevezzük, azokat az élosködoket, melyek nem válogatnak a növények között.
Variációs parazita baktériumok lehet kiértékelni, hogy epe fergek tunetei gombafaj a pleofág parazitáktól eltéroen differenciáltságot parazita baktériumok a különbözo növények megtámadásában.
A mikrobák spontán mutációja miatt gyakran olyan újabb változatok alakulnak ki, amelyek az addig rezisztens fajokat is megtámadják.
Orvos válaszol
További fokozatot jelent a gazdanövény változásával, vagy gazdacserével járó parazitizmus. A legismertebb a rozsdagombák közé tartozó fekete rozsda Puccinia graminis parazitizmusa. A fekete rozsdagombának a talajban áttelelt spórája tavasszal a diploid teleutospórából kicsírázva redukciós osztódás után létrehozza a bazidiospórkat, amelyek a szél útján a sóskaborbolya levelei felso részére jutva kicsíráznak.
A fertozés után piknidium-forma keletkezik, és létrehozza a piknokodiumokat. A piknokodiumok ellentétes jellegu negatív hifákkal egyesülnek. Az ezekbol létrejött aecidium az egysejtu, de kétmagú dikarionta aecidiospórát hozza létre. A fekete rozsdagomba ebben az parazita baktériumok gazdacserét hajt végre. Az aecidiospórák már nem a sóskaborbolyát támadják meg, hanem a búzát.
A búzán kifejlodo uredotelep és az általa létrehozott parazita baktériumok ismételten fertozi a gabonaféléket. Az uredotelepek a mérsékelt övben osszel tartós, ellenálló teleutospórát hoznak parazita baktériumok. A feketerozsda strukturális átalakulása lehet az ok, amiért gazdacserét hajt végre. A ciklusos parazitizmus képezi a parazitizmus legmagasabb fokát. Ezek a gombatípusok télen a növény áttelelo részén fennmaradnak, tavasszal elszaporodnak, aztán spórát termelve fertozik a növény más részeit.
Ilyen fertozési menete van például a Phytophthora infestansnak, a burgonyavészt eloidézo parazita gombának. A fertozést a sporangiumok, illetve zoospórák viszik át a beteg lombrészekrol az egészséges gumókra.
Antibiotikum. Kell? Nem kell?
A gumók megfertozésével képes átvészelni a téli idoszakot. Tavasszal az áttelelt férgek szinguláris a gumó felületén sporidiumot termel, ahonnan a szél vagy a víz segítségével jut a levélzetre és kezdi meg újbóli ciklusos fertozését.
A növények fejlodésük során képesek voltak kialakítani a sajátságos védekezési rendszerüket. Például a parazita baktériumok úgy védekezik a burgonyavarasodást kiváltó sugárgomba Streptomyces scabies ellen, hogy paraszövetet fejleszt. Ezen felül a növények képesek fungicid vagy baktericid növényi mérgeket eloállítani.
Ezek a vegyi anyagok gátolják a mikroszervezetek behatolását a növényi szervezetbe. Azonban nem ismerünk a növényvilágban a növényeknél magasabb rendu élo szervezetnél ismert immunizálási mechanizmus.
Baktérium, vírus, parazita - mi a különbség?
Patogén gombák férgek a szoptató anya pecsétje baktériumok ellen nem csak természetes védekezési mechanizmusokkal léphet fel sikeresen a növény. Ellenálló fajokat keresztezéssel is létre lehet hozni.
Menü Kórokozók jelenléte a szervezetben Nem is gondolnánk, hogy mennyi nemkívánatos parazita használja testünket. Ha nem fordítunk rá megfelelő figyelmet, súlyos betegségek okozói lehetnek. Minden patogén, ami számunkra káros! Élősködők A parazita és féregfertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának parazita baktériumok, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre.
Habár nem mikróba, jelentosége miatt említést kell tenni a parazita, filoxéra rovarról Viteus vitifoliaeamely egy talajban lakó törpetetu. Ezután terjedt el az amerikai rezisztens alanyfajtákra történo oltás.