Növények és rovarok tylenchida parazitái, 2. kiadás. Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár
A fonálférgek rendszere A fonálférgek rendszere erősen átalakulóban van. Hagyományosan két nagy osztályukat különböztetik meg. Az Adenophorea osztályban sok a szabadon élő, bár vannak fontos humán paraziták is. A monofiletikus Secernentea osztályba zömmel élősködők tartoznak, köztük vannak a legfontosabb emberi fonálféreg-kórokozók.
A következő összeállításban taxonómiai besorolás nélkül a jelentősebb fajok ismertetésére törekszünk a legjellegzetesebb életmódok bemutatásán keresztül. A Caenorhabditis elegans mérsékelt övi talajokban él, hímnős, populációiban hímek csupán nagyon kis gyakorisággal fordulnak elő. A kifejlett állatnak kisszámú testi sejtje van[ 51 ].
Bevezetés az állattanba
Kis mérete miatt az egész szervezet tanulmányozható. Ez az első többsejtű élőlény, amelynek teljes genomszekvenciája elkészültteljes: A Caenorhabditis elegans hímnős példánya fénymikroszkópos felvétel A talajban nagy számban és egyedsűrűségben fordulnak elő a növényeket lebontó fonálféregfajok Talajlakó fonálféregfaj Mononchoides composticola testfelépítése.
A nőstény feji végén jól látható a száj és a garat A. Nőstény hegyes testvége a végbélnyílással B és hím testvége kloakával és a párzást elősegítő a test síkjából kiálló tüskével C.
D Nőstény testének részletén a méh látható, E a testfelszínen pedig a kutikula hosszanti bordázata.
F—G Nőstény fogazott szélű szájnyílása, valamint a szájban található fajspecifikus struktúrák A Tylenchida rend fajai növény- és rovarparaziták. Utóbbiak — az ún.
Fischl géza a biológiai növényvédelem alapjai by ezvans - Issuu
A különféle orsóférgek Ascarididae egygazdás paraziták, megtermékenyített petéik a széklettel kerülnek a külvilágba. A kutya orsóférge Toxocara canis az ember orsóférgének rokona. Kutyák között — a széklet mellett történő szoptatáskor — a tejjel jut be az utódba. Emellett méhlepényen át is terjed. Kutyáról átkerülve emberi kórokozó is lehet, de életciklusa nem teljes: a lárva D ábra nem tudja elérni a béltraktust, ahol kifejlődhetne az ivarérett alak. A lárva a szervezetben a legkülönbözőbb helyeken akadhat meg, ettől függ, milyen tünetek alakulnak ki.
Növényvédelem
A visceralis larva migrans VLM tünetegyüttes okozója. Főként Észak-Amerikában és Nyugat-Európában fordul elő. Az orsóféreg régies, félrevezető nevén orsógiliszta, Ascaris lumbricoides, E ábra a leggyakoribb humán féreg okozta betegség szakkifejezéssel helminthiasis okozója.
A lárvák és az imágók táplálékot vehetnek fel a megtámadott növények gyökeréből, gumójából, szárából és a levelekből. Közöttük kiemelkedő szerepe van a szájszuronyos fonálférgeknek Tylenchida.
Napjainkban a trópusi, szubtrópusi területeken fordul elő nagy gyakorisággal, de a sarkvidéki területek kivételével elvileg bárhol lehet. Nagytermetű, a kifejlett hím 15—30 cm, a növények és rovarok tylenchida parazitái 20—53 cm hosszúra nőhet.
A kifejlett egyedek az emberi vékonybélben tartózkodnak. Az általa okozott betegség az orsóférgesség ascariasisamelyre nézve a 3—8 éves gyermekek a legveszélyeztetettebbek. A fertőzés leggyakrabban talajjal szennyezett kéz szájbavételével történik.
Fejlődésmenete a következő: a fertőzőképes peték a szájon át a szervezetbe kerülnek, majd a nyombélben a lárvák kiszabadulnak a peteburokból. A bélfal kapillárisaiba, majd onnan a májkapuérbe jutnak, ezt követően a vénás rendszer erein és a nyirokutakon át a szív jobb kamrájába és onnan a tüdőbe kerülnek.
Növényvédelmi állattan gyakorlatok
A szöveteken áttörve magukat a légcsőbe érnek, onnan felköhögve a garatba jutnak. Lenyelést követően a vékonybélben ivaréretté válnak. A peték a széklettel ürülnek. A fertőződés és a peték ürítése között kb. A világ szegényebb régióiban pl a Távol-Kelet egyes területein az emberi széklettel történő trágyázás jelent nagy fertőzési kockázatot.
A hegyesfarkú bélgiliszta vagy cérnagiliszta Enterobius vermicularis, F—G ábra a mérsékelt öv kontinentális éghajlatú területein elterjedt faj. Feji vége kihegyesedő.
Gyermekek körében a leggyakoribb előfordulású, még a mai Magyarországon is rendszeresen okoz fertőzéseket, elsősorban közösségekben óvoda, általános iskolaa petékkel szennyezett élelmiszer fogyasztásakor. A gazdák között valamilyen vektor átvivő szervezettel terjedő fonálféregfajok között az emberre a vérben, illetve a nyirokerekben tartózkodók a legveszélyesebbek.
Ezeket filariáknak, lárváikat mikrofilariáknak nevezik. A nyirokféreggel Wuchereria bancrofti, H ábra történő fertőződés eleinte gyakran tünetmentes. Emberben a 3. A lárvából kifejlődő férgek összetekeredve a nyirokcsomókban tartózkodnak. Azokat eltömítve a nyirokkeringést akadályozzák, fájdalmas ödémákat okoznak.
A nyirokkeringés akadályozása miatt extrém módon megduzzadhatnak egyes testrészek, például az emlők, a herezacskó vagy a végtagok. A 3 hónaptól egy évig tartó lappangási idő alatt a nyirokcsomók, nyirokutak gyulladását okozzák, de ez még tünetmentes is lehet. A kifejlődő férgek szaporodnak, és nagyszámú utódot hoznak létre életük során, úgy 10—15 éven keresztül.
Növény- és talajvédelem
A mikrofilariák a növények és rovarok tylenchida parazitái és a nagyerekben a koszorúerekben is! Ekkor aktívak a szúnyogok, amelyek a mikrofilariákkal csípéskor fertőződnek és továbbviszik azokat egy másik gazdába.
Rovarok tavasszal
A mikrofilariák tömegei extrém módon eltömítik a nyirokereket. A kialakuló tünetegyüttes az elefántkór Wuchereriasis, elephantiasisebben a késői fázisban már csak sebészeti úton kezelhető. Trópusokon, főként Afrikában fordul elő. A megelőzés nagyon nehéz, mert a vektor számos szúnyogfaj lehet, ráadásul nem csak vérszívó rovarokkal terjedhetnek. A medinaféreg Dracunculus medinensis, I ábra első stádiumú lárváit parányi 2.
kiadás rákok kandicsok eszik meg. Azok szervezetében kétszer vedlenek, majd az ember a harmadik stádiumú lárvát tartalmazó kisrákok elfogyasztásával a szűretlen, szennyezett ivóvízből fertőződik. A növények és rovarok tylenchida parazitái a rák elpusztul, és a féreglárva átfúrva a gyomor és a bél falát a keringésben kerül.
A kifejlett férgek szaporodnak.
