Gyurusfergek felepitese, Tartalomjegyzék


Rend: Kétpár-heréjű gyurusfergek felepitese Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.

Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok. A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.

gyurusfergek felepitese a shaparenko méregtelenítése

Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak. A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek. A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik. Testük gyurusfergek felepitese általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított.

Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is.

Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő. A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze.

Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk.

gyurusfergek felepitese

A kifejlett állatok gyurusfergek felepitese általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott. Testükön az elsődleges és gyurusfergek felepitese gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található.

Ennek gyurusfergek felepitese és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a farki vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják.

Férgek törzsei

Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de általában ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is. A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van.

A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban. A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található.

A szelvények közötti válaszfalak septum az gyurusfergek felepitese és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején gyurusfergek felepitese néhány szelvény között. A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.

Legfrissebb tételek

A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását. A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású.

Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is. Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű gyurusfergek felepitese áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van.

Gyurusfergek felepitese hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást. A hámrétegben számos érzékelősejt van.

Annelida - gyűrűsférgek Testfelépítés - PDF Ingyenes letöltés

A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő. Periodikus és ellentétes fázisban zajló összehúzódásuk eredményeként testükön jellegzetes perisztaltikus mozgás fut végig. Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein lévő sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve maga után húzza a test többi részét.

Bár a táplálkozásmódjuk változatos lehet, gyurusfergek felepitese jól tagolt emésztőkészülékük felépítése a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat. Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A garat erős izomzatú, esetleg kiölthető.

A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén álló szeptumok összehúzódása váltja ki. A garat fala mirigyekben igen gazdag. Az itt termelődött nyálka gyurusfergek felepitese teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé nedves táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos.

A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső kevésbé izmolt. A szárazföldi fajok egy részénél járulékos szervként ide kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg. A mirigyhámsejtek képesek felvenni a vérből a gyurusfergek felepitese bejutott kalcium-ionokat, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják a bélcsőbe. A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza.

tabletta az emberi test parazita ellen

A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok segítségével valósul meg. Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya.

Az ürülékkel távozó kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához. A nyelőcső és a begy belső felszínét vékony kutikularéteg borítja.

a fascioliasis egy betegség

A begynek raktározó szerepe van. Innen a táplálék a gyomorba kerül. A gyomor belsejét borító vastagabb kutikularéteg és az erőteljes izommozgás segíti a táplálék szétdarabolását. A középbél belső felszíne tipikus esetben egyrétegű, csillós hámmal borított.

Alatta kapillárisokat tartalmazó laza rostos kötőszövet, majd körkörös és hosszanti izomrétegek és legkívül a peritoneum viszcerális lemeze található. A bélcső hámrétegében egysejtű enzim- és nyálkatermelő mirigyek vannak. Az emésztés jórészt extracellularis. Proteáz pepszin, tripszinlipáz, amiláz, és még nem egyértelműen eldöntötten celluláz enzimtermelést mutattak ki.

Navigációs menü

A gyűrűsférgek jó része rendelkezik azzal a képességgel, hogy kültakaróján keresztül képes aminosavakat, zsírsavakat és glükózt felvenni. A kültakaró felszínére leadott proteáz enzim nemcsak a kórokozóktól védi meg, hanem a külső emésztés révén a hámsejtek a tápanyagot is fel tudják venni. A középbél háti oldalán hosszanti betűrődés typhlosolis redő futhat végig, amely a felszívó felületet növeli.

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább.

A bélcső külső felületén peritoneum gyurusfergek felepitese módosult, sárgás színű kloragogén chloragogen sejtek ülnek A glikogén és zsír szintézisére, raktározására, szállítására, valamint a karbamid kiválasztására, aminosavak bontására és káros vagy felesleges anyagcsere-végtermékek tárolására is szolgálnak.

Az utóbélszakaszon redő nincs, kloragogén sejtek nem borítják. Az ürülék a végbélnyíláson át távozik. A vízi kevéssertéjűek alapvetően detritusz- és algaevők, míg a szárazföldiek elhalt növényi részeket fogyasztanak.

Gyűrűsférgek

A talajlakó giliszták egy része táplálkozás céljából általában éjszaka jön fel a talaj felszínére. A növényi részekkel együtt felvett talajszemcsék, a fertőző betegség szakembere a férgeket kezeli részek segítik a táplálék őrlését, aprítását.

  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettséredshop.hu
  • A gyűrűsférgek törzse
  • Állattan | Digitális Tankönyvtár

Elkülönült légzőszervük nincs. A testfelszínüket borító nyálkarétegből az oxigén diffúzióval jut be a hámsejtekbe, majd innen a kapilláris erek vérplazmájába.

Az oxigén szállítását a vérplazmában oldott hemoglobin segíti elő. A keletkezett szén-dioxid diffúzió útján távozik. A földigiliszták az alacsony oxigénellátottsághoz igazítják anyagcsere-intenzitásukat, és meglepő módon a hemoglobin elsősorban magasabb oxigéntenzió esetén szolgál az oxigén szállítására.

a paraziták rezonancia kezelése test giardia per cani

A földigiliszták érzékenyen reagálnak az oxigéntartalom hirtelen csökkenésére vagy hiányára, igyekeznek az adott helyről elmenekülni. Ezért jönnek fel esőzés után a talajfelszínre is. Az Enchytraeidae család egyes képviselőinek nincsen az oxigén szállítására szolgáló légzési pigmentjük. Egyes gyurusfergek felepitese életmódú fajoknál pl. Tubifex a kültakarón keresztül zajló gázcserén kívül fontos szerepe van a végbéltájéki béllégzésnek is.

A friss víz bejutását a végbél pumpáló mozgása biztosítja. E csővájó férgek feji végükkel gyurusfergek felepitese laza közegbe fúrják magukat, míg szabadon lévő hátulsó testvégük ritmikus mozgatásával frissítik fel a körülöttük lévő vizet. Keringési rendszerük zárt típusú, az erekben vér kering. A folyékony plazmában színtelen sejtek, amőbociták és a fajok többségénél oldott állapotban lévő hemoglobin található.

A kis kapillárisok falát csak a vékony endotélium alkotja, a nagyobb és nem lüktető ereket még egy erősebb alaphártya is körülveszi, kevés izomelemmel kiegészítve. A pulzáló ereknek vastagabb gyurusfergek felepitese is van, és gyakran endotélium eredetű billentyűk is kifejlődnek.

gyurusfergek felepitese kérődzők strongyloidosis

A bélcső feletti és alatti gyurusfergek felepitese erek különösen jól fejlettek. A vér a háti érben előre, a hasi érben hátrafelé áramlik. Ezt a két főeret szelvényenként oldalsó erek kötik össze. Ezek közé tartoznak a testfalhoz futó érpályák, amelyeknek elsősorban a légzési gázok, kisebb részben a tápanyagok ésanyagcsere-végtermékek szállításában van szerepük Ugyancsak az oldalsó erekhez tartozik a kiválasztószervek érrendszere.

A kis testű kevéssertéjű gyűrűsférgeknél hiányozhat gyurusfergek felepitese epidermisz alatti kapillárishálózat. A háti ér kapcsolatban van a hasdúclánc alatt futó hosszanti érpályával is, gyurusfergek felepitese az idegrendszer mindig friss, oxigénben gazdag vért kap. További hosszanti erek fordulhatnak elő a hasdúclánc két oldalán, illetve a tiflozóliszredőben is.

A vér mozgatásában szerepet játszhat a háti hosszanti ér és a hozzá kapcsolódó haránterek is. Erőteljes pulzálásuk a vért a háti edényből a hasi edénybe löki.