Férgek szinguláris. Abydos Gate - Csillagkapu :: Fizika :: Féregjáratok


Hihetetlen Magazin Lehetséges előre utazni az időben? Az időutazás valósággá válhat, ha férgek szinguláris dimenziókat átszelő átjárókat létrehoznunk a térben. Ezek a járatok egyelőre elméleti előrejelzésként léteznek, de száz éve még a fekete lyukakkal is így álltunk.

Megannyi rejtélyes és izgalmas fizikai fogalom, mely ezúttal egy film kapcsán került elő. Ritka, hogy egy sci-fi alkotás saját asztrofizikus-konzultáns segítségével készül — nos, Christopher Nolan filmje, a Csillagok között Interstellar joggal büszkélkedhet ezzel. Sőt, voltaképpen a film eredeti ötlete is Kip Thorne-tól, a sok tekintetben rendhagyó gondolkodású, formabontó tudóstól származik. Az idén 74 éves kutató számos remek ideával öregbítette saját férgek szinguláris tudományterülete hírnevét, ezért tökéletes választás volt vele dolgozni, hiszen kevesen számítanak ekkora szaktekintélynek az általános relativitáselmélet asztrofizikai következményei és az ebből fakadó előrejelzések terén. Csillagok között Az ben, mélyen vallásos mormon családba született később persze ateistává lett Kip Thorne szédületes tudományos karriert futott be.

Mik azok a féregjáratok? Egyáltalán, mik is pontosan, és miért ilyen fontoska az időutazás szempontjából? Aféregjárat vagy féreglyuk vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum vagy más univerzumok két távoli, görbületmentes területét köti össze. A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek.

Vagyis az időutazás szempontjából egy lehetséges megoldás. Jelenlegi tudásunk szerint elméleti előrejelzésként léteznek. A féregjáratok az Einstein-egyenl et megoldásai, így nem kizárható a létezésük.

Einstein-Rosen-híd A fekete lyukak még egy érdekességet rejtegetnek: Már ben bebizonyította Albert Einstein és Nathan Rosen, hogy a relativitás-elmélet a téridőben "hidakat" Einstein-Rosen-híd engedélyez, melyeket ma féregjáratoknak nevezünk. Egy ilyen féregjáratot egy fekete lyuk tudna létrehozni, amely ezen keresztül férgek szinguláris fehér lyukkal, vagy egy másik fekete lyukkal kerül összeköttetésbe, amely valahol messze a világegyetemben található. Egy alagútszerű rövidítést hoz létre a világegyetem távol lévő pontjai között. Beszállhatnánk egy fekete lyukba, ahol a szingularitása felé tartó szívóhatásába jutnánk, amiből viszont a forgás miatt nem feltétlenül oda kerülnénk.

Azt viszont nem tudjuk, hogy a gyakorlatban is léteznek-e. Már az sem egyértelmű, hogy hogyan tudnánk kimutatni egy féregjáratot.

Nem ismerjük továbbá a mechanizmust, amely létrehozná ezeket a jelenségeket. Einstein egyenlet Az Einstein-egyenl et a tér geometriája és a teret kitöltő anyag között teremt kapcsolatot.

helminthosporium incurvatum a gyomor helmintikus inváziója

Tehát azt magyarázza, hogy az anyag hogyan hat vissza a térre, amelyben van. A fekete lyukak és a féregjáratok úgy teljesítik az Einstein-egyenl et kritériumait, hogy a tér üres, nincs benne anyag.

Sőt az egyenlet alapján az is elképzelhető, hogy létezik bennük olyan térpont, ahol végtelenné válik a téridő görbülete, tehát végtelen nagy lesz a gravitáció ezt a pontot szingularitásna k nevezzük — mindezt anyag nélkül.

férgek szinguláris milyen korban kezelhető férgek

Ha van bennük szingularitás, fekete lyukról beszélünk, ha nincs, viszont két kijárata van a tér két különböző pontján, féregjárattal van dolgunk, melyet felhasználhatun k egy lehetséges időutazáshoz. Azonban a féregjárat instabil megoldása az egyenletnek.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen nemű zavarás hatására rögtön megszűnik, mondhatni összeomlik, és nem lehet újra megnyitni.

Orsóféreg, ostorféreg, galandféreg, szívféreg, bőrféreg, tűdőféreg...

Éppen ezért ironikus módon már attól összeomolhatna, hogy megpróbálnánk átjuttatni valamit — vagy mi férgek szinguláris átmenni — rajta. Spekulatív megoldások azonban vannak arra, hogy mégis lehessen őket utazásra használni. Az egyik ilyen megoldásKip Thorne elméleti fizikustól, a Csillagok között című, nemrég a mozikba került sikerfilm szellemi atyjától származik.

Ehhez tudni kell, hogy az univerzumot kitölti a sötét energiának nevezett valami.

Az Yggdrasil folyamatos támadásoknak van kitéve: gyökereit a Nidhogg sárkány és más férgek rágják.

Ezt egyelőre nem tudjuk kísérleti eszközökkel megfogni, de hatalmas testek például galaxisok közötti taszító kölcsönhatáskén t érzékeljük, hiszen az univerzum nem egyszerűen tágul, hanem gyorsulva tágul. Thorne szerint, ha valóban létezik e sötét férgek szinguláris, és hasznosíthatóan tudnánk kezelni, bejuttathatnánk a féregjáratba, és az általa kifejtett taszítás nyitva tartaná azt.

Beigazolódni látszik Korábban a fekete lyukak létezése is pusztán matematikailag volt bizonyított, melyet az egyenletekből következtettek, vagy ha úgy tetszik számoltak ki.

férgek szinguláris

Nem volt semmiféle fizikai bizonyíték, vagy megfigyelésre alapozott konkrétum. Azonban aztán később a valóságban is megtalálták őket. Tudjuk, hogy a mi galaxisunk közepén is van fekete lyuk, sőt ma már a létrejöttük mechanizmusát is értjük. A fekete lyukak közepén lévő szingularitásbó l lehetetlenség kijutni — a fény sem juthat ki —, hiszen ehhez a fénysebességnél gyorsabban kellene utazni.

milyen idő után működik a féregtabletta hogyan lehet meghatározni a helmintákat egy gyermekben

A szingularitás pereme azeseményhorizo nt. A féreg járat Ha síkban ábrázoljuk a teret, akkor nem csinálunk mást, mint annak egy vetületét képezzük le, a dimenziói számát eggyel csökkentve.

Jelentés a nyúl üregéből

Ebből a sík térből harmadik dimenzióként nyúlik ki a féregjárat. Ugyanezt kell elképzelnünk eggyel magasabb dimenzióban. A háromdimenziós térben a féregjáratok bejárata nem körként, hanem gömbként jelenne meg ahogy az a filmben is látszik.

Ezekhez jön még egy dimenzió, ami összeköttetést teremt a tér két pontja között, és a közöttük lévő távolságot lerövidíti. Ezt a kiterjedést persze háromdimenziós, képszerűen elképzelhető világhoz szokott elménk nehezen képes értelmezni. Talán kívülről nem is látszana belőle semmi, csak a férgek szinguláris bejárat, és a féregjárat belsejében tárulna föl maga az összeköttetés.

férgek szinguláris

Lehetséges az időutazás, legalábbis az időben előre Furcsán hangozhat, de az időben előre utazni fizikai értelemben nem nagy kunszt, erre megvannak és ismertek a mechanizmusok. Az egyik módszer az, ha beülünk egy űrhajóba, majd felgyorsítjuk azt a fényéhez nagyon közeli sebességre.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Ilyenkor ugyanis számunkra lassabban múlik az idő, mint a környezet számára, és miközben a külső világban férgek szinguláris, évszázadok telnek el, a mi szempontunkból esetleg csak percek a sebességtől függően. A másik módszer az, új antihelmintikus gyógyszerek az űrhajónkkal leparkolunk egy hatalmas gravitációs erővel rendelkező fekete lyuk közelében.

Ilyenkor ugyanaz történik, mint a majdnem fénysebességű űrhajón: a külső világban gyorsabban telik az idő. Az időben visszafelé történő utazás viszont férgek szinguláris problémásabb.

Account Options

férgek szinguláris Erre még spekuláció sem sok van, de férgek szinguláris egyik ilyen ugyancsak Kip Thorne-tól származik, és így meg is jelenik a Csillagok közöttben. Ehhez a féregjáratokra lenne szükség, méghozzá úgy, hogy mi hozzuk őket létre mesterségesen.

Nyitnunk kellene egy féregjáratot itt a Földön, a másik végét pedig ráerősítenénk az űrhajónkra, amellyel utazni akarnánk az időben vagy a gyorsításos, vagy a fekete lyukas férgek szinguláris. Ekkor a külső világ ideje gyorsabban férgek szinguláris, mint a mi időnk, viszont a féregjáraton keresztül azt látnánk, hogy a másik oldal ideje szinkronban maradt a mi időnkkel.

A féregjáraton keresztül vissza is juthatnánk a külső világ számára a múltba. Viszont látható, hogy ez a módszer csak a kiindulási pontig enged visszautazni, korábbra nem.