A trichinella betegséget okoz. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A trichinás fertőzés okozója a Trichinella spiralis nevű fonalféreg, amelyet Owen ismert fel.
Trichina (borsóka) fertőzés (trichinellosis)
Ez az élősködő nem gazdaspecifikus, azaz nemigen válogat a gazdaállatok között: a rágcsálókban éppúgy előfordul, mint a magasabb rendű gerincesekben és az emberben. A fejlődése egy gazdában megy végbe, miután az egy olyan másik állatot evett meg, amelynek ostorféreg kezelése trichina van. A kórokozó az egész világon előfordul, de gyakoribb azokban az országokban, ahol rendszeresen fogyasztják a sertés, a vaddisznó, a medve vagy a tengeri emlősök húsát.
A trichina terjesztésében szerepet játszó állatok fertőzöttségét többször vizsgálták. A hiúzoknak 23,5 százalékában, a vörös rókák 2,9 százalékában, a farkasok százalékában, a sertések 0,2 százalékában találtak trichinát.
Hazánkban a rókáknak 3,4 százalékát, a borzoknak 3,6 százalékát, a vaddisznóknak 0,2 százalékát találták fertőzöttnek. Az egyes fajokon belül a fertőzöttség tekintetében területenként igen nagy különbségek vannak, s ez azt jelzi, hogy ez a parazita gócokban fordul elő. Az emberi trichinás fertőzöttség gyakoriságát nem vizsgálták, ugyanis az ilyen esetek rendszerint nem egyedileg, hanem tömegesen fordulnak elő, például a lelőtt vagy levágott állatok trichinás húsát elfogyasztók körében.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A A trichinella betegséget okoz Trichinella spiralis 1,8 milliméteresre nő, az izomban megtelepedő lárvák ennél kisebbek, 0,0 milliméteresek. A féregnek hím- és nőivarú alakjai vannak. Az ember vagy állat által elfogyasztott trichinás húsból a gyomornedv hatására kiszabadulnak a tokjukból a féreglárvák, és a vékonybélben fejlődésnek indulnak.
A fertőzés után egy héttel ivaréretté válnak. A hímek és a nőstények két napon belül párosodnak, majd a hímek elpusztulnak.
Ritka a fertőzött hús, de nagy bajt okoz Egészségmagazin Forrás: MÉbiH - Weborvos Egy minapi eset is példázza, hogy vigyázni kell a házi vágású sertéshússal, mert ha ritkán is fordul elő, komoly fertőzést okozhat. Trichinellózis a neve annak a betegségnek, amelyet leginkább a házi disznölésekből származó finomságoktól kaphatunk. A baj azonban megelőzhető - tudható meg a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt MÉbiH kérdezz-felelek összeállításából. Mi okozza a trichinellózist?
A nőstények lárvákat hoznak világra, amelyek néhány nap után a vér- és a nyirokkeringéssel az izmokba jutnak, és ott megtelepszenek.
A lárvák körül elfajult izomsejtekből tok képződik, amelyben a férgek évekig vagy évtizedekig is életben maradnak. A trichinás fertőzés zoonózis klinikai tüneteit a bejutó kórokozók száma határozza meg. Ha csak kevés trichina volt az elfogyasztott húsban, akkor az általában nem okoz tüneteket. A fertőzés hatására a vérben felszaporodnak az eozinofil sejtek.
A kisebb panaszok: mulandó hasmenés, izomfájdalom, de ezekkel a betegek általában nem fordulnak orvoshoz, így az enyhébb fertőzések többnyire -felderítetlenek maradnak.
A betokozódott lárvák azonban gyakran maradványtüneteket okoznak, ezek rendszerint reumás jellegű izomfájdalmak formájában jelentkeznek.
A tünetmentes megbetegedések létezését bizonyítják azok a kórbonctani vizsgálatok, amelyeket a rekeszizomba betokozódott trichinák kimutatása céljából végeztek. Az eredmények szerint a trichina gyakorisága 1,9 százalék.
Ritka a fertőzött hús, de nagy bajt okoz
A súlyosabb fertőzéseket jelző betegségeknek három jellegzetes szakasza van. Az elsőben - az úgynevezett inkubációs szakaszban - a bélben kikelt lárvák mozgásukkal és anyagcseretermékeikkel ingerlik a bél nyálkahártyáját, és ezzel gyulladást okoznak.
Ennek tünetei: hasmenés, hányás, esetenként bőrkiütés.
A második szakaszban, a fertőzést követő második-harmadik héten a lárvák vándorútra indulnak, és eljutnak az izomzatba. Ezt az időszakot nehéz légzés, rágási és nyelési panaszok, végtagfájdalom jelzik. Feltűnő a szem és az orr körüli ödéma, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodása.
A test hőmérséklete megemelkedik, a láz eléri a 40 °C-ot. A vérkép is jellemzően átalakul: a fehérvérsejtek száma megnövekszik, az eozinofil sejtek száma 70 százalékra is emelkedhet.
A harmadik, úgynevezett encisztációs szakaszban a fertőzést követő negyedik héttől az előbbiekhez vérnyomáscsökkenés, testsúlyvesztés és idegrendszeri tünetek társulnak. Az utóbbiak lehetnek látászavarok, hallucináció és agyvelőgyulladás, amelyek az esetek zömében halálos kimenetelűek. A betegség diagnózisának felállításában A trichinella betegséget okoz legtöbbet az epidemiológiai adatok felvétele segít. Ha több személy hasonló tünetekkel betegszik meg azok közül, akik ugyanabból a húsból ettek, az okkal veti fel a trichinellózis gyanúját.
Friss hírek
A fertőzést követő harmadik héttől a szerológiai vizsgálatok eredményei is biztos támpontot adnak. A fertőzés a kannibalizmus, az állatok marakodása, a predáció és az elpusztult állatok elfogyasztása révén terjed az egyik állatról a másikra. Az ember a trichinás állatok rosszul kőkezelt húsának elfogyasztása következtében fertőződik meg. A megbetegedések kivétel nélkül halmozottan, a családon belül és a kóstolóbort részesült személyeken mutatkoztak, esetenként húsz--negyven embert érintettek.
Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség
Az emberi fertőződés megelőzését szolgálja hazánkban a sertések kötelező vágóhídi trichinavizsgálata. A trichinás fertőzés gócos előfordulása felhívja a figyelmet az egyéni védekezés fontosságára is.
A vaddisznóból készült füstölt kolbász nyersen való fogyasztását mindenképpen kerülni kell. Az izomba betokozódott trichinellák elpusztításának legbiztosabb módja a hús alapos átsütése vagy főzése, mert 60 °C felett a trichina 10 perc alatt elpusztul.
